Kisfaludy Károly Könyvtár - Muzeális Gyűjtemény

A RÓMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM kötetbemutatói

Arrabona 59., 60. A köteteket bemutatják: Nemes Gábor, Oross András
Bodroghy Papp István: Faragószék – Nemesné Matus Zsanettal Szalai Zsolt beszélget
Almási Tibor: Évről-évre... - Győr képzőművészeti élete 1919-1932 – Almási Tiborral Székely Zoltán beszélget

Almási Tibor legújabb kötete a Győrben 1919-ben megalakult Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalakulásával indul, és eljut egészen a nagy gazdasági világválság végéig, a harmincas évek elejéig. Többek között olyan alkotók kerülnek megemlítésre, mint Borsos Miklós, Győri Frigyes, Endrédy György, Holló Alajos.

FIATAL ÍRÓK SZÖVETSÉGE
Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem

Beszélgetőtárs: Bán-Horváth Veronika

Olyan kötetet fogsz a kezedben, kedves olvasó, amelyben minden helyzetet ismerősnek fogsz érezni. Akár beszédes ember vagy, akár hallgatag, határozott, akár félszeg, biztosan előfordult már veled, hogy másokat meglesel. Emlékszel, milyen érzés? A szerző rövid, finom és hallgatag szövegei egy-egy mozzanatot rögzítenek anya és lánya, apa és fia, vagy épp szeretők között.

Beszélgetőtárs: Szalai Zsolt és Sütő Csaba András

Sebestyén Ádám: Őzek nyara
Ebben a valaha volt kertvárosban nincsenek már őzek, őket keresve csak emberi nyomokat találunk. Sebeket, emlékeket, az urbanizált természettel eggyé pusztuló elhagyott tárgyakat. A civilizáció és a természet szürreális organikusságát csak akkor vesszük észre, ha elhagyjuk ezt a tájat, és minden visszatérésünkkor újra gyermekké válunk. Így érik mítosszá az idő, meglátjuk a tóparton a küllőjeszakadt állatokat, megértjük, hogy az égboltról egy űrben fogant őshüllő szeme néz ránk, és arra figyelmeztet, hamarosan mi leszünk az utolsó agancsos szigetlakók. Sebestyén Ádám ökológiai és mitológiai kozmológiája megfigyeléseinkből és belső világunk kivetüléseiből építkezik. Az elmúlt és elmúló nyarak képei e költészet tétjeként hatalmas esztétikai és morális dilemmával szembesítenek: emlékeink miért csak a hiány és pusztulás felismerése által válnak megőrizhetővé?

Szabó Gergely: Közös vizeink
Szabó Gergely verseiben van valami nyugtalanító. Úgy tesz egymás mellé képeket, szavakat, ahogy nem szokás, mégis van benne valami belső kohézió, összefüggésrendszer, amit egy-egy pillanatra megmutat, aztán megint eltűnik vele a szavak, képek sűrűjében. Beteg? Szerelmes? Vallásos? Szorongó? Mindegyik és egyik sem: költő. Sokszor használja a személytelen igealakot: "odavágyni a lét szélére telepített létra fokára" - ezzel lebegteti, hogy tényleírás ez vagy felszólítás vagy filozófiai tétel. Szabó versnyelve roppant kézzelfogható - gondolná az ember, aztán folyton azt tapasztalja, hogy szétpereg, kicsúszik a kezünkből, mint maga a lét. Megszólít valakit, nem bársonyos-édes szavakkal, hanem tartózkodón vagy durván, de mindig meghökkentően: "de csak téged bőgetlek minden este" - írja a motorokról áttérve az alattomos című versben. Rég olvastam ilyen szép szerelmes verset. Nyugtalanító, mint az egész kötet (Nádasdy Ádám).

ÉLŐ KÖNYVTÁR - Kérdezz a könyvtől!
Delia Steinberg Guzmán: Filozófia és optimizmus - interaktív könyvbemutató

Az Új Akropolisz Kiadó Fortuna Füzetek sorozatának 11. része
Közreműködik: Solymos Éva és Szabados Éva, a FILO-Pont Győr előadói

Mi adhat okot optimizmusra a kialakult világhelyzetben?
Milyen gondolkodásmód segíti az optimizmus magjainak elültetését és hosszútávú megerősítését?
Hogyan kapcsolódik össze saját életfeladatunk megtalálása az optimizmussal?

Vehrer Adél:
A harangozó-hegyi vár története a sokorói szájhagyományban

Beszélgetőtárs: Csillag Attila

A hagyomány szerint a sokorópátkai Harangozó-hegyen állt hajdan a vörös barátok, vagyis templomos lovagok kolostora, akik meghatározó szerepet játszottak a falu történetében. Dr. Vehrer Adél saját gyűjtései és írott források alapján foglalja össze mindazt, amit a templomos-mondakör sokorói változatairól tudni lehet.

Szavak a mélyből – Író Alkotók Klubja – Antológia 2022;
Ötvös Németh Edit: Hanghullámok (e-verseskötet)

Közreműködnek az antológia szerzői:
Balassa Péter, Csiszár Antal, Dittrich Panka, Jakab Ibolya Shanti, Kerecsényi Éva, Kincses János, Ötvös Németh Edit, Rozán Eszter, Vönöczkiné Gmeindl Margit, Zsubrits Zsolt

A VÁROSI LEVÉLTÁR könyvbemutatói

Győri Tanulmányok 43 (2021) Bemutatja: dr. Nemesné dr. Matus Zsanett és dr. Horváth József
Győri céhes kiváltságlevelek a 16–18. századból. I. kötet Bemutatja: dr. Nemesné dr. Matus Zsanett és Vajk Borbála
Egy átballagó vándor Bemutatja: Kovács László és Bagi Zoltán Péter
Ferdinand Graf von Hardegg. I. kötet Bemutatja: Kovács László és Bagi Zoltán Péter

MAGYAR NAPLÓ KIADÓ
Cs. Varga István: Hagyatékból – örökség. Bencés tanáraim, példaképeim, diáktársaim.
Tóth László: Hagyomány és identitás – Tanulmányok és esszék

A szerzőkkel Jánosi Zoltán, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője beszélget

Cs. Varga István: Hagyatékból – örökség. Bencés tanáraim, példaképeim, diáktársaim
Könyvem emlékezés és vallomás, tanúság és adósságtörlesztés, élni segítő szellemi találkozás az „Emelj fel emlék! / Lélek vagyok. Élni szeretnék!” Radnóti-fohász értelmében. Amikor jeles bencés tanárainkra és a még velünk élő diáktársainkra emlékezünk, élőknek és holtaknak megvalljuk: vannak utódaik, a jelenben is munkálkodó társaik, akik hivatásukat szeretik, az elődeink által vallott értékeket ismerik és tisztelik. Az oktatás létfontosságú nemzeti ügy: a legjobb befektetés. A magyar iskola- és oktatásügy 996-ban, Szent Márton hegyén, az ősi bencés kolostor alapításával kezdődött. A jezsuitáktól örökölt győri bencés épületegyüttesben, a gimnázium és a rendház között, a két templomtorony égre mutat. A bencés oktató-nevelő szellemiséghez bennem Németh László pedagógus hite társult: az ember többre tanítható és jobbá nevelhető. Égbe költözött tanáraink kiművelt emberfők voltak. Holtig tanultak, talentumaikkal jól sáfárkodtak. Az Ora et labora életvezérlő elvet, a tisztesség parancsát követték. („Sis honestus!”) Teljesítették, amit bennük a tehetség kegyelme már diákkorukban elkezdett. Mindent megtettek azért, hogy tanítványaikat hittel, műveltséggel, tudással, lelki erővel és reménnyel felvértezzék, hogy belőlük embert faragjanak. Áldott legyen emlékük! (Cs. Varga István)"

Tóth László: Hagyomány és identitás
Tóth László, József Attila-díjas költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő 1949-ben született Budapesten. Ötéves korában került Csehszlovákiába, itt indult írói-szerkesztői pályája. 1986-ban visszaköltözött szülővárosába, ám 2006-tól újból Szlovákiában, Dunaszerdahelyen él. Több mint száz könyv szerzője, összeállítója, fordítója. Jelen kötete válogatás a (cseh)szlovákiai magyar irodalom és történelem Trianon utáni száz évének legfontosabb kérdéseiről, csomópontjairól és törekvéseiről képet adó, az utóbbi másfél évtizedben született tanulmányaiból, előadásaiból, esszéiből. Csapody Miklós írja utószavában a szerzőről: "...mit nyer Tóth László írásaival mai gondolkodásunk? A filológia új adatain túl egy tárgyilagosságával (ma már, vagy épp megint) szokatlan, ám a kritikus figyelmet ezért is felkeltő szinoptikus szemlélet megismerését. Annak megértését, hogy a -hagyománytörés-, a szakítás, a sokféle törekvés nem a vég kezdete a felvidéki magyar irodalomban sem". Akkor sem, "ha szerzőnk veszélyeztetve látja nemzeti közösségét, benne a saját írói létét meghatározó értékek eljövendő sorsát", és "kétkedve szemléli az érték- és önazonosság-zavarok különös jelenségeit". Az ezekből a kivezető utat ugyanis "az önfeledten divatozó identitáskeresgélés korában is a magabiztos önazonosság" jelentheti.

A beszélgetés résztvevői:
Keller Péter – Gárdonyi Géza dédunokája, Nagy János Ádám és Cs. Varga István

Gárdonyi Géza bizonyítottan számtalan kisebb-nagyobb változtatást eszközölt az Egri csillagok 1901-es első (könyves) kiadástól 1921-ig. Miért és milyen változtatások születtek az eltelt évek alatt? Az eddigi eredményekről és a kidolgozott módszerről, a további tervekről hallhatnak, láthatnak részleteket majd az érdeklődők.

Beszélgetőtárs: Horváth Sándor Domonkos

Reisinger Attila új kötetének írásai ezúttal is szülőföldje, a Kisalföld és a vasfüggönnyel lezárt határövezet személyes történetein keresztül kalauzolják az olvasót huszadik századi történelmünk sorsfordító eseményei között. A szerző szűkebb pátriájának múltjából újfent az előző évszázad magyar tragédiái, hősies helytállásai és csendes túlélései elevenednek meg.

Beszélgetőtárs: Bíró Gergely

Burns Katalin novelláit sejtelmes zeneiség jellemzi. Ebben a kötetben eddig született kisprózáinak legjavát gyűjtötte össze, írásai így természetszerűen kirajzolják alkotói világának változásait.

Beszélgetőtárs: Milanovich Domi

Missed ab, élettelen embrió a méhben, öt milliméter, kaparásra előjegyezni - ennyi főhősünk diagnózisa. A történet helyszíne a hatágyas C szoba, ahol abortuszra váró és az abortusztól rettegő, kiszolgáltatott fiatal lányok és asszonyok töltik együtt a lassan múló időt. A vidéki kórház kiégett személyzete teszi a dolgát, nincs idő és nincs erő megértésre.
Czakó Zsófia 1987-ben született Győrben. A Szívhang a második kötete.

MAGYAR NAPLÓ KIADÓ
Jánosi Zoltán: Antigoné gyűrűi (esszékötet)

Beszélgetőtárs: Cs. Varga István

Az irodalom egyszerre esztétikum, önkifejezés, világelemzés és igen gyakran küzdelmes beszéd a társadalmi elnyomás, a zsarnokság, a kirekesztés, a személyes, a közösségi és a nemzeti lét korlátozásai ellen. Jánosi Zoltán tanulmánykötete - Szophoklész Antigonéjában jelölve meg e küzdelmes irodalom sok évszázadra továbbsugárzó európai alapmodelljét.

MAGYAR NAPLÓ KIADÓ
Both Balázs: Üres ég alatt (versek)
Zsille Gábor: Tranzit Felvidék (versek)

Beszélgetőtárs: Király Farkas

Both Balázs: Üres ég alatt
"Üres ég alatt, hirdeti Both Balázs ötödik verseskönyvének címe. Ennek alapján komor hangulatra számíthatnánk, a kilátástalanság birodalmának strófáira, a reménytelenség krónikájára. Ám erről szó sincs: az üresnek mondott égbolt alatt nem süket csönd uralkodik, nem sivárság. Ahogy a szerző legutóbbi, 2018-ban megjelent kötetének címe, a Romfalon virágmag szókapcsolat a pusztulás képe mellett az új életet, a folytatást is elénk vetíti, ugyanúgy tesznek e mostani gyűjtemény versei. Arról tanúskodnak, hogy a mai nyugati ember által üresnek hitt égbolt alatt továbbra is a teremtett világ gazdagságát és a klasszikus kultúra kincseit találjuk.
Both Balázs nem apokaliptikus költő, hanem - Gergely Ágnes találó jelzőjével - "mély hitű". Hisz Istenben, a katolicizmus értékrendjében, az emberi élet távlataiban, a természetben, a műveltségben. És megtiszteli az olvasókat azzal, hogy komolyan veszi önmagát, a mesterségbeli tudást, továbbá a történelmet, a festészet megverselt remekműveit, Dantét és Jeszenyint, a kisvárosokat és az erdőt, a temetőket és a sörkertet. Nem a széles utat, hanem a keskenyet, s nem a tágas kaput, hanem a szűket választja azzal, hogy komolyan veszi a költészetet.

Zsille Gábor: Tranzit Felvidék
ZSILLE GÁBOR (1972, Budapest) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő új verseskönyve felvidéki őrjáratra hív. Nyolcsoros, kötött formájú versekben elénk tárja a Felvidék tájait, településeit - egyszerre figyelve a történelemre és a jelenre, a magyarság Trianon utáni sorskérdéseire, valamint a személyes kötődésekre, az apai ág családtörténetére. Az átutazás lírai pillanatfelvételeit kapjuk: a szerző Budapest és Lengyelország közötti, immár több évtizedes barangolásainak élményszerű albumát.

Beszélgetőtárs: Zsille Gábor

Kulin Borbála: ...csak szeretek
"Rendhagyó premier ez: első önálló kötetével elénk lép egy költő, aki egyáltalán nem pályakezdő, nem szárnyait próbálgató bizonytalan ígéret. Kulin Borbálának kerek gondolat- és formavilága van, kiforrott hangja: szakmailag nyilvánvalóan készen áll. Hol volt eddig?, kérdezhetik azok az olvasók, akik a könyveket részesítik előnyben az irodalmi lapokkal szemben. Nos, eddig is itt volt közöttünk, már régóta ugyanitt: a költészet mindennapos frontszolgálatában. Tizenharmadik éve folyóiratot szerkeszt, és csaknem évtizede jelennek meg a művei folyóiratokban, többet között az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Litera honlapján, a Magyar Naplóban.
Csak szeretek, hirdeti a szerző a könyvcímmel. A jó költészet egyik ismérve, hogy valódi tétje van - és ez a feltétel itt megvalósul. Végig őszinte, önfeltárulkozó lírát olvashatunk, alanyiság és elrugaszkodás megfelelő arányú, öt ciklusba rendezett keverékét. Már a nyitó vers (Zolika autója) egyértelműen jelzi, hogy Kulin vásárra viszi a bőrét, póz nélkül önmagát adja: ő csak szeret utazni, akár egy másik földrészen kalandozva, csak szeret játszani, odafigyelni másokra, csak szeret visszaemlékezni a gyerekkorára. Csak szeret pontos megfigyeléseket tenni, amelyeket lírává lényegít.

Király Farkas: A végtelen meghosszabbítása
KIRÁLY FARKAS (1971, Kolozsvár) Bella István-díjas költő, író ebben a verseskönyvében a szerelem húrjait pengeti. Gyermekkorunk óta tudjuk, hogy a nyílegyenesen futó sínpár a távolban eggyé válik, és később azt is megtanultuk, hogy a párhuzamosok a végtelenben metszik egymást. Ám emberi természetünk már csak olyan, hogy nem éri be a végtelennel. Király Farkas kielégíti ezt az igényünket: verseiben meghosszabbította a végtelent, hogy láthassuk, mi minden történik ott – azon túl, hogy a szerelmespár két tagja eggyé válik.

Beszélgetőtárs: Vehrer Adél
(OOK Press Kft.)

Helytörténeti írás a Bozzay-Adorján családról és Bakonytamási községről.
A vendéglő megnyitásának 106. évfordulója alkalmából és Bozzay Anna születésének 100. évfordulója emlékére. Idegenek lettünk saját otthonunkban – emlékező írásában Ördög A. Róbert költő meglátogatja gyerekkorának egyik helyét, s az új körülményeket megalázó csalódással kell tudomásul vennie.

Beszélgetőtárs: Fűzfa Balázs
(Prae Kiadó)

Méhes Károly (1965) versekkel kezdte pályáját, és bár a későbbiekben erőteljesen a próza, azon belül is főképp a novella felé fordult, sosem hagyott fel a költészettel. Ennek bizonyítékai rendszeres publikációi a Jelenkorban, a Vigiliában, a Műhelyben és az Élet és Irodalomban, valamint ez a kötet, amelyben az utóbbi évtized termésének legjavát adja közre.

Harasztovics István: Lélekdarabok (versek)

Beszélgetőtárs: Kovács László

Tizenhárom év verseit tartalmazza a kötet: egy út a felnőtté válás sűrű erdején át, szerelemmel, tapasztalással és letisztulással. Tele könnyekkel, főként örömkönnyekkel.

Beszélgetőtárs: Pátkai Tivadar
(AJ TÉKA Kiadó)

Tandori-szonettet írni nélküle lehetetlen. Viszont köteteit, verseit és verscímeit „továbbgondolja és -írja”, folyamatosan történő verstörténetként „tartja életben” a kollázs Debreczeny György lírai műhelyében.

Beszélgetőtárs: Horváth Sándor Domonkos

Benedek Szabolcs ifjúsági regénye a tizenéves korosztályt célozza meg. A mű cselekménye napjainkban játszódik, egy négytagú családban, akik egy százévesnél is idősebb házban élnek.
A lakásban egy különös, képzeletbeli lény is megjelenik, egy „szellem”, egy fehér ruhás lány, akit csak a család gyerektagjai, Laura és Bence látnak...

Jenei Gyula: Szabadulószoba
Verebes György grafikáival

Beszélgetőtárs: Fűzfa Balázs

„Jenei Gyula könyve napi önmagunkkal, korlátainkkal, bűneinkkel szembesít. Azt érzékelteti, hogy a járvány fokozottan előhozza az emberben a torzulásra való hajlamot, és nem képes eljutni a felismerésig, hogy ez az időszak arra való alkalom is lehetne, hogy jobbá váljék, vagy felkészüljön a jobbá válásra.” (Borsodi L. László)

Beszélgetőtárs: Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna

Az volt a fő célom, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruáljam Petőfi Sándor életét és munkásságát. Az első rész Petőfi életének krónikája, a második fejezet 217 rövid portrét vázol fel azokról a személyekről, akik Petőfi Sándor életében fontos, illetve említésre méltó szerepet játszottak. A kötet harmadik egysége, a Művek elsőként a Petőfi életében megjelent köteteket veszi górcső alá. (Osztovits Szabolcs)

Beszélgetőtárs: Horváth Sándor Domonkos

Herczeg Szonja a tőle megszokott ironikus őszinteséggel mesél egy pszichés problémák útvesztőiben bolyongó harmincas lány tanácstalanságáról, érzelmi kiszolgáltatottságáról, az őt körülölelő álságos "barátok" árulásáról és a nagy szerelem megtépázásáról. Test - lélek - környezet. Érzékletes, őszinte leírás a mindennapok otthonos poklából. (Szekeres György pszichiáter)

Beszélgetőtárs: Keszei L. András
(Orpheusz Kiadó)

Perger Éva könyvéből a természetnek egy olyan képe bontakozik ki az olvasó előtt, amely talán a legközelebb van ahhoz, ahogyan az ember a Paradicsomban láthatta maga körül a világot. A szerző útjai, sétái egyszerre vezetnek kifelé, a természetbe, és befelé, a lélekbe, és a természet révén a lélek belső tájai tárulnak fel. (Buji Ferenc)